Fekvése

Bábonymegyer község Somogy megyében, a Tabi kistérségben. Bábonymegyer a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 25 önkormányzata közül az egyik. Külső-Somogy keleti részén, a Kis-Koppány patak völgyében található, Tabtól 6 kilométerre. Közúton a 65-ös főútról letérve Darány - pusztánál a falu 3 km fekszik kelet-nyugati irányban követve a Kis-Koppány-patakot. Vasúton a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon érhető el.

Története

1908-ig Bábony és megyer,1927-ig Nagybábony és Koppánymegyer, majd 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. Megyert 1193-ban, Bábonyt (Bábon ) 1259-ben említik az oklevelek. II. András királyunk] okiratában Baba néven kerül említésre. 1259-es birtoklevélben Babon néven, ekkor Babonis Gergely ispán pereskedett a faluért. A török hódoltság idején, a falu elnéptelenedett. 1563-ban kilenc, 1577-ben tíz házat jegyeznek fel. A Rákóczi szabadságharcot követően, 1731-ben a pusztának tekinthető településre Győrből, Lajoskomáromból, Tabról, Torvajról földműves evangélikusok telepedtek be az itt élő cselédsorba tartott reformátusok közé. Elkezdték a paplakokat, iskolákat építeni. 1784-86-ig református, 1831-32-ig evangélikus iskolák épültek. 1805-ben készült jegyzőkönyv szól az iskoláról huszonnégy tanulóval. Bábonyban evangélikus és református, Megyeren katolikus és református iskola volt 1948-ig. 1850-1870 közötti időszakban egy különleges világ, a betyár világ alakult ki. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak. Köztük említést kell tenni Patkó Pistáról, a Bábonyban híres betyárról. A krónikák szerint a bábonyi erdőkben esett el tűzharcban, emlékét ma kopjafa őrzi. A bábonyi temető árkába lett eltemetve, mert úgy tartották, hogy az ilyen embereket nem lehet temetőbe temetni.

Fontos részre a falu históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése. Rudnay Gyula festő az 1920-as évektől minden nyarat itt töltött Bábonyban. Háza ma Emlékmúzeum, melynek udvarán látható Andrássy Kurta János Rudnay-szobra.

Az evangélikus templom oltárképét ő festette. Irányításával készült a református templom mennyezetfreskója, ill. az I. világháborús emlékmű. A falu mindig önálló volt, saját jegyzőséggel rendelkezett, kivéve 1969. július 1-től az 1990. évi önkormányzati választásokig, mely idő alatt Tabhoz csatolták, ezután ismét önálló lett.